 |
 |
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében
Bála, másként Tárnokbála
Nevének eredete ismeretlen, esetleg kapcsolatba hozható a régi magyar Bala személynévvel.[2]Területe ma Tardhoz tartozik. A községtől északra, a Bála völgyben, a Tardiér mentén kereshető az egykori település helye. 1248-ban tűnik föl Cserép határjárásában délkeletre, mint Cseréppel, Tarddal és Bogáccsal összeszögellő föld. Neve szerint királyi tárnokok lakták. 1265-ben István ifjabb király Bála falu puszta földjét, melyben királyi agarászok és királynéi népek laktak, Miskolc nembéli Panyit ispánnak adta, akit 1272-ben megerősített birtokában. 1279ben Erzsébet királyné erősíti meg Panyit bán fiát, Lászlót és testvéreit az itteni királynéi földtulajdonában.[3] 1360-ban Tardhoz hasonlóan az éleskői uradalomhoz tartozott. A XIVXV. században, sőt még a XVI. század elején is Balainak nevezi magát egy innen származó nemes család.
1443-ban a települést prédiumként említik, majd neve egyre kevesebbszer fordul elő a korabeli dokumentumokban. Mindenkor kevesen lakták, a XV. századra pedig teljesen elpusztásodott.[4]
2. Györffy, 1967. I. kötet 755.
3. Csánki, 1890. I. kötet 168.
4. MOL. Dl. 085370.
|
|