 |
 |
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében
Mészalja
Neve egy mészkőhegy lábánál, vagy mészégetésre alkalmas hely alatt elhelyezkedő településre utal.1342-ben Leányi István fia Péter és testvérei Miklós és János ellentmondott Örsúr nembeli rokonaiknak, mivel a zálogban lévő Mészalja birtokért vonakodtak elfogadni a váltságdíjat.[25] Öt évvel később Csépán fia János Mészalja nevű faluját a családtagok egymás között felosztották. A település keleti része Sálytól északra, a patak mellett feküdt. Nyugati része ezzel szemben a patak nyugati oldalán terült el. Két malomhely is található volt itt, egy a faluban, egy pedig a falu felett. Ez utóbbihoz nagy legelő tartozott, ahol az őröltetők barmai legelhettek.[26] Mészalja, másként Váralja" néven emlékezik meg róla az oklevél. Ez a névfordulat megtévesztő, mivel Mészalja, illetve Váralja teljesen különböző települések voltak. Ezt megelőzően, és ezt követően is sok esetben szerepelnek külön-külön az oklevelekben. Mint később kiderült, egymás mellett feküdtek, esetleg egybeépültek, ezért írt így róluk az oklevélszerző. Meg kell jegyezni, hogy még Csánki Dezsőt is megtévesztette ez a fordulat, ő is egyenlőséget tett a két birtok közé. A terület ma Sálytól északnyugatra terül el. A különbség annyi, hogy ha kicsi volt is, de Mészalja valóban lakott település képét mutatta. Ezt egy 1381-ből származó oklevél is bizonyítja.[27]
1402-ben megismerhetünk egy itt élő, Péter nevű jobbágyot, akinek ura, Geszti Péter végrendeletében egy tehenet hagy örökül.[28] A falu tíz év múlva még mindig lakott, ekkor Geszti Benedek hagyja örökül a falut Nyéki Dávidnak.[29]
Az évszázad közepére elnéptelenedik, és mint pusztán osztoznak 1447-ben a Geszti és Daróci család tagjai. Innentől kezdve néptelen birtok, amelyet 1733-ban említenek meg utoljára.[30]
25. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Dorogma 1342.
26. MOL. Dl. 3887.
27. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Leány 1381.
28. Mályusz, 1951. I. kötet. 1724.
29. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Geszt 1413.
30. MOL. Dl. 025965. ill. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Mészalja 1337.
|
|