Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében - Leány, másként Leányfalu

Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében

Leány, másként Leányfalu

     Neve a leány köznévből származik. A leányági örökös birtokára utal. A középkorban a nemes ember leánya akkor kaphatta ki a neki járó leánynegyedet pénz helyett földben, ha szüleinek és fiútestvéreinek beleegyezésével, birtoktalan nem nemes emberhez ment férjhez.[42]
     1307-ben tűnik fel Örsúr nembéli Leányi János nevében, majd 1326-ban szintén közvetetten értesülünk arról, hogy út vezet ide Nyárádról. Templommal rendelkező település volt. Egyházát Szűz Mária tiszteletére szentelték, és 13321336 között átlagosan 8 garas pápai tizedet fizetett. Az összeg nagysága szerint a kisebb települések közé tartozott.[43]
     1335-ben bizonyára az előbb is említett Csépán fia János, mivel már idős, és nem voltak fiúgyermekei, többek között Leányt Kemeji Miklós fia Lőrincnek

Leányfalu templomának romjai
SályTibolddaróc határában
1777-ben
(B.-A.-Z. M. Lt. BmT. 29/2.)

és ennek testvérének a fiának, Istvánnak adta.[44] Ennek ellenére 1337-ben az egri káptalantól a Sályi család kapta adományul. 1548-ból és 1549-ből maradt fenn innen egy-egy jobbágynévsor. Első alkalommal volt összeírva Bonos Barnabás, Lypo Barnabás, Somogy Albert, Fodor Sebestyén, Fábián Balázs, Eges Péter özvegye, Makó Kelemen és Eges Kelemen özvegye. Egy évvel később a többieken kívül szerepel még itt Zalay Bálint.[45]
Nem sokkal éli túl a település ezeket az éveket, 1555 és 1564 között, mint elpusztult falut veszik számba. Fennmaradt portális összeírásai szerint sem lehetett nagy település, annak ellenére, hogy egyházzal rendelkezett. 15301554 közötti feljegyzések szerint 1,53,5 porta volt itt. Az 1546-os adatok szerint egykor 8,5 porta és 4 zsellércsalád élt itt, ami körülbelül 60 fős településnek felel meg.[46] Érintette az 1544. évi török pusztítás, de véglegesen az 1554. évi tette tönkre. Innentől kezdve csak, mint elhagyott puszta szerepelt. Igaz ugyan, hogy még egyszer utoljára, 1576ban Daróccal együtt össze írták bortizedét.[47]
Temploma még sokáig fennállt. A Leányfalu területét később felosztó Daróc és Sály egyik határpontja lett a messziről is jól látható kőegyház. 1864-ben még így írnak róla: Hagyomány szerint Tibold úr utolsó ága egy hajadon leányról, ki holta napig férjhez menni nem akart neveztetett azon puszta, vagyis tanya forma falu, melynek azonban külön temploma is volt, amelynek alap helye maig látható, és földszint feletti falait a lakosok a földhasználat végett bontották le.[48] Az egyház helye a föld felszínén meszes folttal és kőtörmelékkel a mai napig megtalálható a Daróc és Sály közötti határon. A terület szántóföldje a jelzett hely közelében emberi csontokkal elegyes, ugyanis a templom körül helyezkedett el a temető. A falu alább, a patak völgyében állt. Ennek nyoma alig-alig található már meg az országút és a halastavak vize miatt.

42. Póczos, 2001. 50.
43. Györffy, 1967. I. kötet 785.
44. MOL. Dl. 14022.
45. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Leányfalu 1337. ill B-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dézsma 15481549.
46. B-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dica 15301564.
47. B-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dézsma 1576.
48. Pesty, 1988. 341.