XI. A község lakóházai, építkezése

XI. A község lakóházai, építkezése

A lakóházak 1945 után

1944-ig Tard nemcsak az országos, de a szomszédos községekhez és a Mezőkövesdi járáshoz viszonyítva is elmaradt a lakóházak építésében. Változás ebben csak a földreform után történt.[53]
A tardiak 19451957 között összesen 161 lakóházat építettek fel. Ezek évenkénti bontása a következő: 1945 (5), 1946 (6), 1947 (8), 1948 (22), 1949 (19), 1950 (35), 1951 (12), 1952 (17), 1953 (8), 1954 (10), 1955 (4), 1956 (12) és 1957 (3).[54] 1960-ra ez a szám közel 200-ra nőtt.[55] 1979-re a tardi lakások 70%-a már a II. világháború után épült fel.[56] Ezt követően az építési kedv visszaesett. 1990-es adatok szerint a lakások 12%-a épült 19701979, míg 13,2%-a 19801989 között.[57]

A lakóházak, lakások számában a település 1960-ban érte el a legmagasabb értéket. Azóta 560600 között változik a lakóházak, lakások száma.[58]

1945 után alaposan megváltozott a lakóházak alapozás, falazat és tetőzet szerinti összetétele. Csökkent a vályogalapon vályogból, nád- és zsúptetővel épült, ugyanakkor nőtt a kőalapon téglából épült, cseréptetővel ellátott lakóházak száma. 1960-ig azonban a hagyományos építőanyagok jelenléte még meghatározó volt.[59]

A számszerű növekedés mellett a nagyobb, tágasabb lakások térhódítása is jellemző sajátossága lett Tardnak. 1960-ra jórészt eltűntek a szoba nélküli (0,1%) lakások, de még mindig magas volt az egy szobás (71,7%), kevesebb a két szobás (26,6%) épületek száma. 1960-ban három vagy több szobával a tardi lakóházaknak csak 1,6%-a rendelkezett.[60] Lassú javulás figyelhető meg a szobák padozat szerinti megoszlásában is. 1949-ben vertföldes padozata volt a szobák 86,2%-ának, míg 1960-ban már csak 66,2%-ának.[61] A nagyobb, több szobás lakások, a modern építőanyagok igazi elterjedése Tardon az 1970-es évektől tehető.[62]

A II. világháború után épült cserepes tetejű, tornác rendszerű, ámbitos házak belső beosztása hasonló volt a régiekhez. Középen egy kis helyiségből szintén két ajtó nyílt a két szobába. A középső helyiséget díszkonyhának, az utcára néző szobát tiszta háznak (nagyház) és a belső vagy kis szobát lakóhelynek használták. A legtöbb helyen volt külön nyárikonyha, ahol kora tavasztól késő őszig laktak.[63]
Az 1960-as években a tardi lakóházbelső általában a következőképpen nézett ki. A díszkonyhában almazöld, vásári típusú konyhabútor állt, az eladó lányé vagy az ifjú menyecskéé. A legtöbb helyen a bejárattól jobbra

Ámbitos parasztház
(Fotó: Stefán Norbert)

vagy balra mosdó sarok volt kialakítva, sűrűn hímzett vagy szőtt dísztörülközővel. A bejárati ajtóval szemben állt a konyhaszekrény. Fiókjában könyvek, hivatalos iratok, aljában stafírung. Előtte középen az asztal és hokedlik, vásári festett garnitúrával. A szennyesládában sokszor tiszta ruhát, ágyneműt tartottak. Akinek volt mosógépe, gáztűzhelye, az azt ugyanabban a helyiségben tartotta. A konyha általában köves és szőnyeg nélküli volt. A falat búcsúbeli giccsképek vagy képkeretes fényképek díszítették. Az üvegajtós ablakon csipke vagy neccfüggöny díszelgett. A fal

Nyári konyha a Béke u. 104. sz. alatt 1972-ben
(MNM. F. 265241. Bakó Ferenc)

színe zöld, esetleg sárga, sűrűn arany vagy ezüst színnel hengerelve, rózsaszín és barna csíkokkal. A konyhát nem fűtötték.
A tisztaszobába vitték a vendégeket, amelynek kétféle berendezése jellemző. Az egyik típusba az olyan szobák tartoztak, amelyekben még ott voltak a kaszlik, a ládák, a pohárszékek, a századeleji stílusú, barna vagy macskás szekrények. A lóca világosra kenve, egyeseknél átalakítva a szoba két első ablaka alatt. Szigorú szimmetriában két ágy az asztal két oldalán, közöttük székek. A fekhelyeket garnitúra díszágytakarók fedték. Az öregebbek a régi szövött terítőket rakták fel, de előfordult a selyemcsíkos, fodros-csipkés gyolcsterítő is. A padlózat fa, cement, elvétve föld. A földön a sokra tartott szövött parasztszőnyeget helyezték el. A régi tányérok itt-ott még díszei voltak a szobáknak. A szentképek viszont mindenütt megtalálhatók voltak. A katonafiú vagy esküvői kép keretbe volt foglalva. Az ablakon csipkefüggöny. (A tardiak szerették, ha be volt sötétítve.)
A másik típusú szoba a rokonoknak, idegeneknek szólt, benne a már kispolgári jellegű bútoridea, a hálószobabútor volt, minden

Tornácos parasztház
(Fotó: Stefán Norbert)

darabjával és szigorú szimmetriájával. Középen foglalt helyet a kettes ágy, rajta csipketerítővel. Dísze a tardi baba, és a hosszú, montűrözött művirágos párna. Fölötte a falon hosszan elnyúló, élénk színekben pompázó szentkép. Az éjjeliszekrényen olcsó cserép nippek pamutterítőn. Az asztalt a panamára hímzett, régi motívumú tardi keresztszemes terítővel borították. Ezt többnyire nylontakaróval még egyszer befedték. A függöny itt is olcsó csipke. A szőnyeg méterben vett gyári cikk volt.
     A tardi család igazi otthona a kisház volt. A család számától függően itt voltak az első házból kiselejtezett ágyak, díványok, lócák. Itt volt a rádió és a televízió, ritkábban a hűtőszekrény. A falakat idillikus képek, falióra, só-, kefe-, fakanáltartó díszítette, de a tardiak a gyolcsból, papírból készült falvédőt is szerették. A függöny kicsi, szőnyeg itt sincs, sok helyen itt helyezték el a varrógépet. A tardi lakóházak mellékhelyisége volt a kamra, a szin, a padlás, az ólak és a wc.[64]
     Az 1960-as évek végétől épült házakban a két szoba konyhán kívül veranda, spájz, valamint fürdőszoba bővítette a lakóhelyiségek számát. Néhány verandán vesszőből font bútorok díszelegtek. A belső párkányokon virágokat gondoztak.[65] Festésük a sárga, barna és lila színárnyalatai. Az épületeket a főúttól 15 méterre építették. Az előkert volt a menyecske kiskertje. Ezek a típusházak leginkább az Újtelepen épültek, ahol a II. világháború után többségében az ipari dolgozók laktak. A település középső részén élő népesség átlagos életkora magasabb, foglalkozási szerkezete tradicionálisabb volt. Itt volt a legmagasabb az egyszobás lakóházak száma. 1965 után a falu értelmisége rétege ide költözött, ami javulást eredményezett a lakásállomány minőségében.[66] Az alsó faluvégtől Új Tard közepéig a zsindelyes, ámbitos házak voltak többségben, kő vagy téglafallal. Falvastagságuk vékonyabb, ablakaik nagyobbak. Az ámbitos oszlopait újabban pingálják, festik, hengerezik. A drótkerítést sok helyütt kőkerítés, a deszkakaput vaskapu váltotta fel. Az újabban épült lakóházak követik a fésűs beépítési módot, általában féloldali telekhatáron álló beépítéssel, L alakú épületekkel.[67]
     A XX. század végén az építkezés több évszázados rendje, hagyománya megváltozott. Az épületek szilikátból, téglából, salakból stb. épültek, egyre komfortosabb jelleggel. 1990-ben az 566 lakásból 504-ben volt palackos gáz, 343 volt vezetékes vízrendszerre rácsatlakozva, míg 27-nek házi vízvezeték-rendszere volt. 271-nek volt házi vízöblítéses wc-je, míg 375-nek házi ürgödre. 125 lakást központi fűtéssel, 441-et más, egyedi módon fűtöttek. Komfortság szempontjából 109 (19,3%) volt összkomfortos, 146 (25,8%) komfortos, 89 (15,7%) félkomfortos, 219 (38,7%) komfort nélküli és 3 (0,5%) szükséglakás.[68]

Újabb építésű tardi lakóház
(Fotó: Kovács Zs.)

József A. út 2. sz. alatti lakóház
(Fotó: Stefán Norbert)

Tard lakásállományának komfortja 1977-ben
(Közli: BerényiSimó, 1979.)

53. Simó, 1983. 183.
54. HOM. NA. 6836.
55. Balogh, 1965. 40.
56. Simó, 1983. 182.
57. Az 1990. évi népszámlálás 7. B.-A.-Z. m. adatai, 1992. 532.
58. Statisztikai évkönyvekből. ill. A táblázatra levéltári forrásokból.
59. Balogh, 1965. 41. A táblázat adatai uo. ill. Népszámlálások adataiból.
60. Balogh, 1965. 41.
61. Balogh, 1965. 42.
62. Kápolnai, 1991. 12. és 1819. A táblázat adatai uo. ill. Az 1941. évi népszámlálás. 5. Lakóház- és lakásadatok, 1982. 3839. és 184185.
63. Szegedy, 1968. 50. Az 19601970-es évek lakóházainak vizsgálatára lásd: BerényiSimó, 1979.
64. Szegedy. 1968. 4951. Az 1960-as évek lakóház belsejére uo.
65. Szegedy, 1968. 52.
66. Stefán, 2002. 6566.
67. Stefán, 2002. 65.
68. Az 1990. évi népszámlálás. 7. B.-A.-Z. m. adatai, 1992. 537. és 542.