 |
 |
XIII. Egyháztörténet
A baptisták
Vallási megoszlás szempontjából Tardot a XVIII. század elejétől döntő többségben mindig római katolikusok lakták. Az egyéb felekezethez tartozók száma és aránya soha nem volt jelentős. A XX. században egyedül a baptisták száma volt említést érdemlő.[120]A baptizmus XVII. század elején Angliában keletkezett protestáns hit. Lényege, hogy egyháza tanítása szerint, csak a felnőtt korban felvett keresztséget ismeri el, ezért a hitvallással egybekötött felnőttkeresztelés szokása él közöttük.[121]
A baptizmus Tardon 1905-ben jelentkezett először. Ebben az évben a nagy tiszteletnek örvendő, de idős Bárdossy Mihály plébános már nem tudta kezében tartani a plébánia irányítását. Hívei közül májusban többen levelet írtak az érseknek, amelyben megfogalmazták panaszaikat. Mosmán a nép sokkal több, mint ezelőtt 15 évvel, és a nép sokat zúgolódik, hogy nem mehet az Isten házába, azért mert harmadik vasárnap tart a Tisztelendő úr misét. ... Elfajul a nép, mert nincs Isteni tisztelet mikor annak ideji volna, és azt mondják gyerünk a korcsmába, nincs papunk, se mise. ... Azt beszélik, hogy térjünk ki más hitre, akkor majd lesz, aki buzdít a jóra.[122]
A zúgolódás után a plébános tájékoztatta a püspököt a fejleményekről. Hívei közül többen protestáns bibliát olvastak, amivel a pap figyelmeztetése után egy időre felhagytak. Később azonban újra elővették a protestáns bibliákat. A káplár a szószékről is megintette őket, de hiába tette. A templomi kiprédikálás után a mintegy 20 fő renitens bizonygatta, hogy hithű katolikus. Ezek az emberek buzgó vallási életet éltek, nem káromkodtak, nem ittak pálinkát. A pünkösd hétfői litánia alatt azonban a templomban botrányos események történtek. Sokak megbotránkozására két asszony sírógörcsöt kapott, mire a plébános az érsektől kért tanácsot, hogy mitévő legyen az aggodalmat keltő mozgalommal szemben. Továbbá kérte az egyházi főméltóságot, hogy a Jézus társasági atyák közreműködésével tartsanak szent missziót.[123] Azt 1906 tavaszán megtartották, de hiába próbálták elejét venni a katolikus egyházból való kiszakadásnak, az 1910-es évek elején már baptista egyház működött a településen.[124]
Szabó Zoltán így írt a baptistákról: Azok a katolikusok, akiknek a soraiból a baptisták később kikerültek Tardon, nem az elszakadás szándékával indultak, hanem csak intenzívebb vallási életet kerestek és mivel az egyházon belül az akkori vezetés mellett ez nem volt lehetséges a templomon kívül, saját házaikban. `Jézus szívével kezdték' mondták a katolikus tardiak ádázul és némi megvetéssel; imádkozni, olvasót mondani és ájtatos beszélgetésekre gyűlni jöttek össze először. Nyilvánvalóan kerestek valamit, ami a szétrombolt régi és teljes szemléletvilág helyére állhat, mélyebb és misztikusabb vallásosságot, mint amit akkor a papjuktól kaphattak. Az imádkozókból valószínűleg éppúgy lehettek volna a többieknél
 |
| A baptista imaház (Fotó: Kovács Zs.) |
1932-ben Vitéz Körömi Imre többször is próbálkozott baptista imaház építésével, de azt a vármegye nem engedélyezte. Az indoklás tűzvédelmi okokra hivatkozott, de a katolikus iskola és a községháza között egyébként sem engedték volna az imaház felépítését. 1933-ban a Belügyminisztérium is elutasította a baptisták kérelmét.[126] Szabó Zoltánnál olvashatjuk: Az imaház építéséhez hozzáfogtak, ekkor azonban már olyan éles volt az ellentét közöttük és a katolikusok között, hogy az építés nem folyhatott le simán. Amit nappal a baptisták fölépítettek, azt éjjel a katolikusok lebontották. Az asszonyokat küldték az imaház ellen, mert tudták, hogy azoknak kevésbé lesz bajuk, és nem tör ki általános verekedés a faluban. Az asszonyok hordták le tövig minden éjszaka, amit a baptisták előző nap raktak, ez így ment megalkuvás nélkül mindaddig, amíg a baptisták a csendőrséget nem hívták segítségül. A csendőri asszisztencia mellett aztán simán felépült az imaház.[127]
Az említett imaház a mai konyha helyén állt. A gyülekezet jelenlegi imaháza a Béke utcában található.
A vallásfelekezeti összeírások szerint Tardon 1910-ben 83, 1930-ban szintén 83, 1941-ben 80 baptista vallású lakos élt.[128] A baptisták ma is a település második legnagyobb felekezetét alkotják.
 |
| A templom előtti kereszt (Fotó: Kovács Zs.) |
 |
| A plébánia melléképületeinek építéséről 1940-ben (FLE. AN. 1618. 6610.) |
118. FLE. AN. 1617. 4418/1907.
119. FLE. AN. 1618. 5995/1916.
120. Lásd a népesség száma és összetétele című fejezetnél.
121. Gecse, 1980. 209.
122. FLE. AN. 1617. Tard 2972/1905.
123. FLE. AN. 1617. Tard 3043/1905.
124. FLE. AN. 1617. Tard 4939/1905.
125. Szabó, 1986. 145146.
126. FLE. AN. 1618. Tard 6643/1932.
127. Szabó, 1986. 147.
128. Népszámlálási adatokból.
|
|