Előző fejezet Következő fejezet

XIX. Függelék

Horinek Ferenc iskolamester verse Zahonovits György plébános neve napjára 1821-ből[1]

Tard helység oskolájának kisded nyája víg nótára fakadgat a Zahonovits György tisztelendő plébános úrnak neve napján.

Most rebegő nyelvünk hangja
Borít Téged szívünk lángja
Fogadj futkosó csoportot
Mert neved szívünk bezárja.

Nézd szapora lépésünket
Sejdétheted örömünket
Értsd őszinte orcáinkrúl
Hivséges intézetünket.

Melly örömet Te magadnak
Tartád emlék oszlopodnak
A körül íme szüzecskék
Mosolyogva tapsikolnak.

Szép virágokat lapjára
Szórjuk mi annak jobbjára
Illatozó füstöt emel
Egekig GYÖRGYnek oltára.

Kis hangunk hát egyveledjen
Kék boltozaton túl mennyen
Buzgólkodjon a Szűz Sereg
Szentséges Parnassus hegyen.

Nyájad körül unhatatlan
Mert Te vagy fáradhatatlan
Pásztor, a legeltetésed
Virrasztó és fogyhatatlan.

Néked hát élet folyása
(Hogy vidítson a forrása
Minket) hódúljon , s ne jöjjön
Életednek fel osztása.

Kiált mindnyájunknak szíve
Urunk papja vagy és míve
Mivel Néked kíván lenni
Mindegyikünk fogytig híve.

Élj Dicső! Élj jó idéze
És a barostyán födözze
Virágzó érdemeidet,
S homlokodat megjegyezze.


1. FLE. AN. 1616/1824.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet