Accessibility Tools
A konyha ajánlata |
||||
20240311_20240315 | 20240318_20240322 | 20240325_20240329 | 20240401_20240405 |
A tardi egyházközség énekkara
„Szeretettel üdvözlöm a Tardi Hírek és a honlap olvasóit, Nyitrai Péter egyházkarnagy vagyok Mezőkövesdről.
2016 tavaszán a templom orgonájának felújítása kapcsán találkoztam először az egyházközség képviselőivel és Dr. Linczenbold Levente plébános atyával. A munkálatok ideje alatt – úgy érzem – jó kapcsolat szövődött közöttünk.
Murányi Zoltán kántor úrral több, mint 20 éve ismerjük egymást, vele szintén baráti kapcsolatot ápolunk.
Mindez oda vezetett, hogy tavaly nyáron a plébános úr és az egyházközségi képviselőtestület elnöke fölkértek az énekkar szakmai vezetésére. Én a teendőim sokasága miatt először nem akartam elvállalni. Aztán a közel fél év alatt láttam, hogy ez az egyházközség hogyan él, cselekszik.
Az orgonaépítő pályafutásom során nagyon sok vallási közösséggel volt dolgom Angliától Kárpátaljáig. Voltak nagyon lelkes – életképes egyházközségek, és haldoklók. Higgyék el, sokszor elég a templomba belépni, és annak állapota sokat elárul. Tardon is láthattuk milyen lelkesedéssel szervezik és élik meg ünnepeiket. Az ezüstmise készületei, a templomban elhelyezett, és az Úrnapi virágköltemények, a templom és a plébánia állapota, és sorolhatnám, mind azt jelzik, hogy az egyházközség képes összefogni, áldozatot hozni egyházáért, falujáért. Ez mindenképp példaértékű, amit úgy gondolom megbecsülni és támogatni kell.
Mindezek arra ösztönöztek, hogy végül elvállaltam a feladatot. A párom is besegít, ha csak tud, jön a próbákra, erősíti azt a szólamot, amelyiket szükséges.
Az egész közösség nagy öröme és teljesítménye ez: közel 20 fő tagsággal 2017 januárjában megalakult a tardi egyházközség énekkara: „Vox Vocis” névvel.
A névadó a plébános atya volt. A latin nyelvből vett „vox” szó elsősorban hangot, de szót is jelent. Ezért többféleképpen lehet fordítani: a hang hangja, a szó hangja, a hang szava, a szó szava. Egyházi énekkar lévén a szó alatt Isten szavát, evangéliumot értjük.
A két szóból álló név remekül érzékelteti az énekkar célját és profilját: a musica sacra, vagyis a szent zene művelése, a liturgiában való tevékeny részvétel az elsődleges cél. Persze az intenzív közös munka közben összetartó közösség is kovácsolódik, remélhetően tovább erősítve az egyházközséget.
Az egyházi zene, mint önálló műfaj tartalmában és stílusában eltér az összes többitől. Igényes, művészi, az előadóktól magas felkészültséget, felelősségteljes hozzáállást követelő. Nem könnyű itt megfelelni, nagyon sokat kell tanulni, erőfeszítéseket, áldozatot hozni a tagoknak. A próbákon intenzív munka folyik, ez a tevékenység folyamatos tanulást jelent. A szorgalom meghozza gyümölcsét; gyorsan haladnak, folyamatosan fejlődnek.
Az idén először Virágvasárnap és Nagypénteken szerepelnek a templomban: a Passióban a nép szerepének háromszólamú feldolgozását adják elő.
Ezúton is kérem a tardi híveket, jöjjenek el a templomba és – a liturgián – túlmenően fogadják szeretettel a „Vox Vocis” előadását, sokat dolgoztak érte.
Tagságunk még nem teljes, várjuk sorainkba azokat, akik értelmes és szorgalmas közösségben szívesen énekelnének az Isten dicsőségére és egymás örömére.”
Lelkigyakorlati napok 2017. március 20-21.
Egyházközségünkben 2017. március 20-21-én lelkigyakorlati napokat tartottak. Az első napon Bakos Rafael a Sarutlan Kármelita Rendtartomány főnöke, a második napon Szabó József Béla teológiai tanár és Egri Főegyházmegyei zenei igazgató előadásán vehettek részt a hívek.
„Krisztus azt kéri tőlünk, hogy adjuk oda neki magunkat, és cserébe fogadjuk az ő isteni életét már itt a Földön magunkba. Engedjük meg, hogy ne a mi terveink szerint alakuljon az életünk, hanem az ő Atyja akarata szerint… A Húsvétnak ez a célja, hogy az ember kilépjen a régi, önző, földhöztapadt életéből, és megnyíljon lassanként minden gyarlóságával együtt egy természetfölötti életbe. Amit nem ő szerez meg magának, hanem ő csak elfogadja az Isten ajándékát.” Bakos Rafael OCD atya
Húsvét 2017
Nagyböjt
A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét.
A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;).
A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja:
Emlékezzél, hogy porból lettél, és visszatérsz a porba!
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és az érte való áldozatvállalását. A húsvétra való készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.
Ebben az időszakban segítségünkre lehet imafüzet, például a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodája által összeállított Nagyböjti füzet. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig találhatóak elmélkedések, amik hozzásegítik az olvasót a szentidőben megélt készülethez. (Az elmélkedéseket fiatalok, egyetemisták, katekéták és papok írták, akik az adott nap szentírási szakaszaihoz fűzték gondolataikat, vagy tettek fel olyan kérdéseket, amelyek gondolkodásra és elmélkedésre hívják az olvasót.)
A füzet letölthető : nagyböjti füzet2016 , nagyböjti füzet 2017
vagy
http://www.ipcszeged.hu/index.php/letoltesek/segedanyagok/nagybojt/nagybojti-fuzet-2016/
http://www.ipcszeged.hu/index.php/nagybojti-fuzet-2017/
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.
Mi a Keresztút?
Jézus körülbelül másfél kilométeres úton - Pilátus palotájától a Golgotáig - hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben - hogy nyomukat is eltörölje - pogány templomot építtet ide. (Ezzel azonban még jobban megőrizte a szent hely emlékét). A IV. században Nagy Konstantin keresztény templomot építtet a Golgotán, a "Feltámadás templomát" (Szent Sír templomát), amely magába foglalja a keresztre feszítés helyét és a feltámadás sírját. Később néhány emléktáblát állítottak a keresztút egyes állomásainál. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval. (Ma szokássá válik, hogy egy 15. stációt is hozzátesznek, a feltámadásét.) Mivel sokan nem juthattak el Jeruzsálembe, az ottani keresztútra emlékezve sokfelé keresztutakat építettek (Kálvária "hegyek" jöttek létre), s a nép itt járta végig a 14 stációt Jézus szenvedésére emlékezve. Napjainkban minden katolikus templomban van "keresztút", a keresztények képtől képhez haladva lélekben a jeruzsálemi keresztutat járják végig.
A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
Jézust halálra ítélik
Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
Jézus Anyjával találkozik a keresztúton
Cirenei Simon segíti vinni Jézusnak a keresztet
Egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát
Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt
Jézus beszél a síró asszonyokhoz
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
Jézust megfosztják ruhájától
Jézust keresztre szegezik
Jézus meghal a kereszten
Jézust leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik
Jézust eltemetik
A keresztúti ájtatossággal fölelevenedik azoknak a fájdalmaknak emléke, amelyeket az isteni Megváltó szenvedett útközben Pilátus udvarától, ahol halálra ítélték, a Kálvária hegyéig, ahol üdvösségünkért meghalt a kereszten.
Keresztúti elmélkedések:
http://vigilia.hu/regihonlap/2002/4/iijanospalpapa.html ,
http://tiszta-szivvel.blogspot.hu/2012/05/jezus-krisztus-keresztutja.html ,
http://martinkertvaros-plebania.hu/page.php?61.15
Keresztút gyerekeknek:
http://www.hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/keresztut-gyerekeknek
Keresztút családosoknak:
http://www.rozsafuzerkiralyneja.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=738 ,
http://www.szentmonika.hu/?q=node/409
http://remetekertvaros.com/utravalo/jezus-keresztutja-a-csaladban.html
Házasok Keresztútja:
http://www.rozsafuzerkiralyneja.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132
Egyházközségünkben a Keresztút végzése az alábbi időpontokban, 17:00-tól kezdődik:
2017. március 03-án Rózsafűzér Társulat
2017. március 10-én Cursillo-imacsoport
2017. március 17-én Karitasz -tagok
2017. március 24-én Képviselő testületi tagok
2017 március 31-én Rózsafűzér Társulat
2017. április 07-én Családosok (a temetőben)
Szász Róbert
Lektor avatás 2016
Lektor-avatás Egerben
2016. november 5-én a tardi egyházközségünkből a Nyugdíjas Klub jóvoltából zarándoklatot szerveztek Egerbe. Az ottani program érseki szentmisével kezdődött amely keretében Dr. Ternyák Csaba érsek úr 39 lektort avatott fel.
A lektor (felolvasó) az első egyházi szolgálati fokozat. Feladata a liturgiában az evangéliumon kivételével az olvasmányok olvasása. Avatással emelik ki a hívők közül.
A lektorrá avatottak között volt egyházközségünk egyházképviselő testületének elnöke Molnár Miklós, és a mezőnyárádi filiánkból Kiss Endre.
Pünkösd 2016
A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 15-én ünnepelte a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap.
Bérmálás
Az első bérmálás pünkösdkor volt, amikor az apostolok megkapták a Szentlelket. Ők érett felnőttek voltak ekkor. Hosszú imával és várakozással készültek pünkösdre. Lelkükben pedig ott volt a készség, hogy Krisztusért és születő Egyházáért adják életüket.
Az első századokban az Egyház olyan fiatalokat, illetve felnőtteket fogadott be teljes értékű tagként közösségébe, akik éretten felkészültek a szentségek vételére, és készek voltak életüket adni Krisztusért és egyházáért. A századok múltával egyre több keresztény házaspár kérte, hogy kis gyermekeik is részt vehessenek az egyházi közösség életében, ünnepein, - s mindenekelőtt, hogy részesülhessenek a keresztségben. Korábban együtt szolgáltatták ki a keresztséget és a bérmálást. Ekkoriban azonban megkezdődött a két szentség szétválása a nyugati egyházban. Azt mondták: a keresztség az Egyházba, a krisztusi életbe való bevezetés szentsége, amelyet csecsemők is megkaphatnak, ha szüleik vállalják komoly vallásos nevelésüket.
A bérmálás viszont a keresztény nagykorúság, a személyes döntés szentsége, amelyet csak olyan korban szabad kiszolgáltatni, amelyben valaki képes éretten dönteni Krisztus és az Egyház mellett. A bérmálásban a keresztények megkapják a Szentlélek szavakkal ki nem fejezhető ajándékát, amely sajátos erővel ruházza fel őket, és szentségi jegyet vés beléjük, hogy szorosabban kapcsolódjanak az Egyházhoz, és elkötelezve érezzék magukat, hogy mint Krisztus igazi tanúi, a hitet szóval és tettel terjesszék és megvédjék. Természetesen akiben nincs meg a személyes odaadás, aki elzárja lelkét a Szentlélek elől, abban Ő nem tud működni. S aki a bérmálás után nem törekszik a nagykorú keresztény életre, az nem is tapasztalhatja meg annak kegyelmi hatásait.
Bérmáláshoz az járulhat, aki vágyik mindarra, amit a szentség nyújt: aki vágyik a Szentlélekre és kegyelmi ajándékaira, aki az egyházi közösség felnőtt tagjaként akar élni, aki érzi a krisztusi küldetés felelősségét, és örömmel kész vállalni azt. A keresztény Istennek lefoglalt, elkötelezett ember elkötelezi magát már a keresztségben - ugyan többnyire csak szülei által - majd a bérmálásban. Az Egyház, a Szentírás egy képet használ itt: Azt mondja, hogy ezekben az életre elkötelező szentségekben Isten elfogadja odaadásunkat, és mintegy megpecsétel minket. Ettől kezdve az egész örökkévalóságon át látható lesz rajtunk, hogy mi elköteleztük magunkat Krisztusnak és Egyházának, Isten pedig elfogadott minket.
A bérmanév - az új név - választása is erre az új elkötelezettségre, az új élet vállalására figyelmeztet. A bérmaszülő feladata, hogy segítse a megbérmáltat vállalt küldetése teljesítésében.
Bérmálás Tardon
Pünkösd vasárnap a tardi Szent Péter és Pál templomban kiszolgáltatták a bérmálás szentségét a tardi, mezőkeresztesi és mezőnyárádi és bükkábrányi fiataloknak.
A bérmálás szentségét Buda Péter atya, az egri szeminárium rektora szolgáltatta ki.