Előző fejezet Következő fejezet

X. A község településföldrajza

Középületek

     A községnek a XVIII. század végétől volt ún. faluháza, ahol a település hivatalos ügyeit intézték. Magáról az épületről csak annyit tudunk, hogy azt 1911ben lebontották, s helyén egy új községházat építettek.[79] 1946-ban az épületben volt elhelyezve a jegyzői hivatal és a segédjegyzői lakás. A főépület magában foglalta a tanácstermet és a vezetőjegyző irodahelyiségét. A tanácsteremben működött az adóügyi igazgatás, a közmunka- és gazdanyílvántartás. Az irattár a tanácstermet és a jegyzői irodát kötötte össze. A főépületet elválasztó folyosóról nyílt két szoba, az egyik redőrpihenő, a másik a kisbíró és az éjjeliőr szobája. A község tulajdonát képezte még a jegyzői lakás és a rozoga harangozói lak.[80] A jegyzői lakás 5 szobából, 1 verandából, 2 konyhából, 1 kamrából, 1 istállóból, 1 pincéből, 1 kocsiszínből, illetve sertés- és baromfiólakból állt.[81] A főépületben 1961. február 2-án tűzkár keletkezett, mert a kéménybe beépített gerenda kigyulladt.[82] Az akkor már tanácsházának nevezett épületet ezután felújították, majd az 1971­1972-ben nagyobb renoválási munkán esett át.[83] A rendszerváltás után teljesen átalakították, s a falu impozáns polgármesteri hivatalává tették. 1999-ben teljesen felújították.
     A községháza mellett régen a jegyzői lakás is hivatali épületnek számított, ami mellé 1923-ban felépítették az adóügyi jegyző lakását.[84]
     A felekezeti iskolai épületek 1950-ben kerültek állami tulajdonba. [85] Az I. számú épület 1912-ben épült iskola céljára három tanteremmel és egy szertárral,
A Szabó Zoltán Általános Iskola
(Fotó: Stefán Norbert)
kőfallal, cseréptetővel. Az épület a II. világháborúban megrongálódott. A II. számú épület az előbbivel megegyező telken állt, és két lakás volt benne. Kő alappal, vályogfallal és cseréptetővel építették. A III. számú épület szintén lakás. Fala kőből és téglából készült, teteje palával volt fedve. Lakhatatlan, elgombásodott, rozoga állapotban került állami tulajdonba.[86] A kitatarozott három tantermes iskola mellé 1955-ben a Béke u. 48. szám alatt új, két tantermes iskolát és nevelői szolgálati lakást építettek. [87]
     A Béke téri épületet állami támogatásból újították fel. A nyolcvan férőhelyes
A Bükkalja Takarékszövetkezet
(Fotó: Kovács Zs.)
tantermet kettéválasztották, s az iskola főbejáratát egy gyalogos híd építésével áthelyezték a Béke térről a Béke útra. 1983ban a vizesblokk korszerűsítésére és a kazánház megépítésére került sor. 1985-ben átadták a központi fűtésrendszert. 1988-ban az iskolát kibővítették.[88]
     A rendszerváltás után az általános iskola épültét teljesen átépítették. Ennek eredménye, hogy kétszintes modern épületben tanulhatnak a tardi diákok. 1992-ben az iskola régi épületéhez épült hozzá ­ a tanári lakások helyett ­ az új tornaterem, ami egyben a Faluház is.[89]
    
A posta épülete
(Fotó: Kovács Zs.)
A régi kultúrház 130 fős befogadóképességgel 1952-ben épült, amit 1954-ben mozival bővítettek ki.[90] Az épületben a kultúrház 1994 körül megszűnt.
     A Faluházzal közös udvaron található az óvoda. Az épületet 1973. november 1-jén adták át. 1985-ben a szolgálati lakásból kialakítottak hozzá egy új csoportszobát.[91]
     Az iskola előtt áll az I. és a II. világháborúban elhunytak emlékére állított emlékmű. Mellette a takarékszövetkezet és a tűzoltószertár épülete áll. A takarékszövetkezet 1972. április 1-jén bérelt helyiségben nyílt meg Tardon. Mint begyűjtő pénztár működött egy fővel, napi 4 órás munkaidőben. 1977-ben kezdték el a jelenlegi kirendeltség épületének építését. 1978. augusztus 1-től két fővel, napi 8 órában végezte az intézmény a feladatát. Jelenleg hárman dolgoznak az épületben.[92] A tűzoltószertárt a régi helyén 1953-ban építette az akkori községi tanács.[93]
     A Faluházzal szemben helyezkedik el az orvosi rendelő. 1948. november 12-én határozott az akkori képviselő-testület a rendelő megépítéséről a községháza melletti, 620 négyszögölnyi területen. Az épületet jelentős társadalmi öszszefogással húzták fel.[94] Az orvosi rendelőt azóta többször ­ például 1978-ban ­ átépítették. A gyógyszertárat 1990-ben alakították ki.
     A régi posta épületekről, azok elhelyezkedéséről nem leltünk fel adatot. A mai posta épületét 1964-ben kezdték el építeni, és 1965-ben adtak át.[95] Az épületen kisebb karbantartási munkákat többször végeztek, 1992-ben a tetőszerkezetet alakították át.[96]
    
Volt szolgálati, mai bérlakás
a Rózsa Ferenc utcában
(Fotó: Kovács Zs.)
A község főterén 1997. január 25-én avatták fel a vértanúk emlékművét, mindazon borsodi nők és férfiak tiszteletére, akiket 1945­1956 között különféle koholt vádak alapján kivégeztek, munkatáborokba hurcoltak vagy tudatos orvosi ellátás megvonása miatt otthonukban hunytak el. Az ünnepi beszédet Czufor József polgármester mellett Petrusz Tibor, a Politikai Elítéltek Közösségének társelnöke mondta, az emlékművet Rusznák Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő leplezte le.[97] Az emlékműnél minden évben koszorúzást tart a Politikai Elítéltek Közössége.[98]
     A középületekhez sorolható a ravatalozó (épült 1985-ben), a sportpálya 1983-ban, a sportöltöző (épült 1985-ben), a régi tanácsi bérlakások (épültek többek között 1987-ben, 1990-ben), a központi konyha 1985-ben, a házasságkötő terem (kialakították 1983-ban) és a különböző időkben épült szolgálati lakások.[99]

79. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 1184., 1185., 1623., 1799/1911.
80. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 38/1947.
81. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 675/1908.
82. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. b. 222/1961. ill. XXI. 109. 38/1947. ill. IV. B. 829. 675/1908.
83. Lévay, 1972. 5.
84. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 733/1923. ill. 5144. és 5601/1925.
85. B.-A.-Z. M. Lt. XXXIII. 12. 1215. 257. sz. irat. A régi katolikus iskolai épületekről az Oktatás című fejezetben lesz szó.
86. B.-A.-Z. M. Lt. XXXIII. 12. 1215. 257. ill. IV. B. 819. 2238/1911.
87. Krajnyik, 1962. 32.
88. Vajdovicsné, 1992. 30­31. ill. TPH. közlése.
89. Stefán, 2002.
90. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960. aug-i tanácselnöki beszámoló.
91. Vajdovicsné, 1992. 27.
92. Vajdovicsné, 1992. 40. ill. TPH. közlése.
93. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960. aug-i tanácselnöki beszámoló.
94. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 311­3/1950.
95. Gáspár, 1965. 6.
96. Vajdovicsné, 1992. 39.
97. ÉM. 1997. jan. 27. ill. Virrasztó, 1997. jan., Déli Hírlap, 1997. jan. 27.
98. Virrasztó, 1998. dec.
99. Vajdovicsné, 1992. 40. ill. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2/1. 1959. jún. ill. TPH. közlése.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet