 |
 |
X. A község településföldrajza
A bányák
Tard és Bogács határában már a XIX. század közepén bányásztak szenet, pontosabban lignitet, amely gőzhajózáshoz ugyan nem, de más célokra megfelelő minőségű volt. Ezt Hrobony Adolf bányafelügyelő 1856 decemberében Lévay Sándor egri főkáptalani préposthoz írt leveléből tudjuk.[100]A bánya a Coburg hercegi uradalom tulajdonát képezte, és 1882-ig működött. A Nagymajorban lévő bánya az uradalom tulajdonát képező téglagyár és szeszfőzde működéséhez biztosította a tüzelőanyagot. A hagyomány szerint az uradalom
 |
| A helyi tanács és a kőbányászok munkaszerződése 1960-ból (B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. b. 945/1960.) |
A bányát az 1910-es években újra megnyitották. Az 1920-as évek elejéig több tucat földnélküli és kisebb földdel rendelkező tardi lakosnak biztosított munkalehetőséget.[102] 19211923 között a bánya működése számos politikai ellentétektől sem mentes vitát okozott. Az ott dolgozó munkásokra, azok politikai nézetére a vármegyéhez számos panasz érkezett, ami odavezetett, hogy előbb az iparengedélyt vonták be, majd 1923ban a bányát bezáratták.[103] 1928-ban felvetődött újbóli megnyitása, illetve új lelőhely felkutatása, de a vármegye mindkét ötletet elvetette.[104]
1948-ban Nagy József malombérlő engedély nélkül szén után kutatott, s megtalálta a régi bánya nyílását. A következőket rögzítették egy vizsgálati jegyzőkönyvben: A bánya teknő alakú dombnak a homlokába fut bele, és itt megy le a függő akna. A bányából kitermelt szenet ott valamikor megrostálhatták, mert a szénporból egy nagyobb dombképződés van, az azonban már be van gyepesedve, fákkal beültetve és állatok legelnek rajta. Három hegyen már fúrtak itt, azonban silány minőségű szenet találtak. A fúró 9 méter mélységben deszka anyagot talált, ami azt bizonyítja, hogy a bánya száját deszkával fedték le, hogy később esetleg könnyebben meg nyitható legyen.[105]
A tardiak nagy reményeket fűztek a szénbánya újbóli megnyitásához, azt azonban az illetékes hatóságok a járási főjegyző támogatása ellenére a lignit silány minősége, és a szállítási nehézségek miatt nem engedélyezték.106 1960-ban újra szén után kutattak a faluban, de új bányát akkor sem nyitottak meg.[107]
Ugyancsak a XIX. századtól volt kőbányája a falunak, pontosabban a hercegi uradalom cserépvári erdőhivatalának. Az utakhoz a fedanyagot 1921-ig mindig innen vitte a település lakossága. A kőbánya ingyenes használatát a tulajdonos 1922-ben megtiltotta, s ekkortól kezdve már csak pénzért szállíthattak belőle követ a helyiek.[108] A lakosok azonban saját használatra engedély nélkül továbbra is innen vitték az építkezéshez szükséges követ.
A kőbánya a II. világháború után állami, azaz községi tulajdonba került, amit haszonbérbe-adással hasznosítottak. A legtöbben saját maguk számára termelték a követ, de voltak, akik eladással, sőt termelési jogukat másnak bérbe adva húztak hasznot. Ezt az állapotot a helyi tanács a járási tanács utasítására 1958ban megszüntette.[109]
1960-ban a bányát újra megnyitották, miután a tanács munkaszerződést kötött 6 kőbányásszal. A bányászok fizetés gyanánt teljesítménybérben a kitermelt kő árának kb. kétharmadát kapták meg.[110] A kőbánya ezt követően 1965-ig működött.[111]
A faluban az 1920-as években agyagbánya is működött.[112] A szocializmus évtizedeiben homokbányája is volt Tardnak, amit az 1950-es évek második felében a Honvédelmi Minisztérium kisajátított.[113]
1959-ben a község területén artézi kút építésébe kezdtek, de a túlságosan mély (40 méter alatti) artézi víz hasznosítása elmaradt.[114]
Az 1920-as években kőolaj után kutatva végeztek mélyfúrásokat.[115]
100. B.-A.-Z. M. Lt. kijegyzése a Heves Megyei Levéltárból: nagypréposti iratok III. miscell. 51. sz. Lignitkutatás Bogácson és Tardon.
101. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 217/1948. ill. Pesty, 1988. 339.
102. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 215/1921.
103. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 2196. és 3842/1919. ill. 323., 3753., 4810/1920. ill. 215., 3923. és 5538/1921. ill. 1377/1922. ill. 890/1923.
104. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 7242/1928.
105. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 217/1948.
106. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 217/1948.
107. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960.
108. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 1377/1922.
109. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d. 1957. dec. 19. tanácsülési jkv.
110. B.-A.-Z. M. Lt. 975. b. 945/1960.
111. TPH. közlése.
112. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 2921/1927.
113. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. b. 79/1957.
114. B.-A.-Z. M. Lt. 975. a. 2. d. 1959.
115. Krajnyik, 1963. 14.
|
|