Accessibility Tools

 

Tard Község honlapja

Czufor József emlékére

czufor j3

Czufor József emlékére

(1964-2023)

Megrendülve és fájó szívvel emlékezünk Czufor Józsefre, Józsira, mert egy tragikus, váratlan pillanat örökre magával ragadta.

Czufor József, településünk egykori polgármestere azok közé tartozott, akik fontosnak tartották és próbálták megőrizni a hagyományos falusi társadalom értékeit, aki büszke volt az elődökre, aki mélyen megélte és ápolta őseinek keresztény hitét.

Ő nem hagyta itt a falut, tanult és közöttünk maradt. Házat épített, családot alapított, két gyermeket nevelt, szorgalmasan végezte munkáját.

Amikor eljött az ideje és a közösség szolgálatot kért tőle, vállalta azt, 1994-ben lett Tard Község polgármestere. 16 évig volt a falu vezetője.

Irányítása alatt épült ki a modern települést megalapozó két alapközmű: a gáz és a csatornahálózat, a közvilágítás korszerűsítése.

Felújított utak, járdák, árkok és épületek emlékeztetnek munkásságára: Faluközpont kialakítása, Teleház illetve Faluház építése, Orvosi Rendelő felújítása, Polgármesteri Hivatal átalakítása és akadálymentesítése, Hagyományőrző Rendezvényközpont kialakítása, Bakancsos szálláshely kialakítása a Sportöltözőben, Sándor-völgyi Rendezvényközpont tervezési munkálatai, Ravatalozó megépítése. Nevéhez kötődik a francia testvér-települési kapcsolat kialakítása, annak folyamatos ápolása, a tardi falunap elindítása, a Tard története című könyv megjelenése.

A környező települések polgármesterei tisztelték őt, mindenkivel megtalálta a közös hangot. Ismerte a fiatalok problémáit, de értett az idősek nyelvén is.

Emberségével kivívta a falu tiszteletét, szeretetét. Mindvégig megmaradt igaz embernek, segítő barátnak, őszinte és hiteles „tardinak".

Búcsúzóul álljanak itt Kosztolányi Dezső szavai:

” Édes barátom olyan ez éppen,

mint az az ember ottan a mesében.

Az élet egyszer csak őrája gondolt,

mi meg mesélni kezdtünk róla:” Hol volt…”,

majd rázuhant a mázsás szörnyű mennybolt,

a mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt…”

Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,

mint önmagának dermedt-néma szobra.

Nem kelti fel se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”

Kedves Józsi, nyugodj békében!