 |
Előszó (Czufor József) |
|
I. Tard forrásai, a kutatás jellemző sajátosságai
(Takács László) |
|
II. Tard földrajzi környezete (Polák Péter) |
|
A település földrajzi fekvése |
|
Domborzati, geológiai viszonyok |
|
Lignittelepek kialakulása |
|
A titokzatos kaptárkövek |
|
Talajviszonyok |
|
Éghajlati viszonyok |
|
Vízrajzi adottságok |
|
III. Tard növény- és állatvilága (Polák Péter) |
|
A növényzet |
|
A rétek állatai |
|
Az erdők állatvilága |
|
IV. Tard és környékének története az ősidőkben
(Szűcs Tamás) |
|
A paleolitikum (1,51,3 millió évtől Kr. e.8300-ig) |
|
Az újkőkor (Kr. e. 55003900 év) |
|
A rézkor (Kr. e. 39002000 év) |
|
A bronzkor (Kr. e. 2000800 év) |
|
A Hatvani kultúra népessége |
|
A vaskor (Kr. e. 800-tól) |
|
A népvándorlás kora, az avarok |
|
A honfoglalás kora |
|
V. A község néveredete és helynevei (Takács László) |
|
A község neve és írásmódja |
|
A település helynevei |
|
VI. Tard a középkorban (Bodnár Tamás) |
|
Az Árpádok korában |
|
A vegyesházi királyok kora |
|
A hódoltság peremén |
|
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében |
|
VII. Tard környékének középkori települései (Bodnár Tamás) |
|
Falupusztásodás |
|
Bála, másként Tárnokbála |
|
Kelemenes |
|
A Tardtól északkeleti irányban elhelyezkedő Örsúr nemzetség birtokai |
|
Váralja |
|
Feketesír |
|
Mészalja |
|
Gyűrűs |
|
Pazsag |
|
Leány vagy Leányfalu |
|
Daróc |
|
Bogács |
|
Nyárád |
|
Püspöki |
|
Kács |
|
VIII. A népesség száma és összetétele (Bodnár Tamás) |
|
Tard népessége a XVXVI. században |
|
A XVIII. század elejétől napjainkig |
|
Tard középkori család és keresztnevei |
|
IX. A község és igazgatása a XVIIIXX. században (Takács László) |
|
A falu és a faluközösség a kapitalizmus koráig |
|
A község és igazgatása a kapitalizmus korától 1945-ig |
|
1945-től napjainkig |
|
X. A község településföldrajza (Takács László) |
|
A falu településrendje |
|
A közlekedés, az infrastruktúra fejlődése |
|
Középületek |
|
A bányák |
|
XI. A község lakóházai, építkezése (Takács László) |
|
A népi építkezés |
|
A tardi tájház |
|
A házbelső |
|
A lakóházak 1945 után |
|
XII. A település gazdaság- és társadalomtörténete (Takács László) |
|
Határhasználat, a falusi gazdálkodás középkori jellemzői |
|
Tard társadalma a feudalizmus időszakában |
|
A társadalom és a gazdaság jellemzői a kapitalizmus korában |
|
Társadalmi és gazdasági sajátosságok a II. világháború után |
|
XIII. Egyháztörténet (Bodnár Tamás) |
|
A katolikus egyházközség és a plébánosok |
|
A templom |
|
A plébánia |
|
A harangláb, a harangok és a keresztek |
|
A baptisták |
|
XIV. Iskolatörténet (Bodnár TamásGál JánosTakács László) |
|
A felekezeti iskola |
|
Az állami oktatás |
|
Óvoda |
|
XV. A civil szervezetek és a művelődés (Takács László) |
|
Egyesületek, civil szerveződések |
|
Az iskolán kívüli művelődés |
|
Telephy György és Szabó Zoltán |
|
XVI. A falu egészségügye (Takács László) |
|
A szülésznőktől a háziorvosig |
|
A temető |
|
XVII. Adalékok Tard néprajzához (Kovács Zsolt) |
|
A matyók |
|
A férfi viselet |
|
A női viselet |
|
A matyó hímzés fejlődése |
|
A tardi motívumkincs |
|
A tardi keresztszemes hímzésű kéksurc |
|
A tardi lakodalom |
|
Régen készített ételek |
|
Hiedelmek |
|
XVIII. Időrendi táblázat (Takács László) |
|
XIX. Függelék (Bodnár Tamás-Takács László) |
|
Horinek Ferenc iskolamester verse Zahonovits György plébános neve napjára 1821-ből |
|
Horinek Ferenc iskolamester verse a tardi árvízről 1824-ből |
|
Tardi népballada a cselédsorsról |
|
XX. Források |
|
XXI. Irodalom jegyzék |
|
XXII. Rövidítések jegyzéke |
|
XXIII. Leggyakrabban használt régi- és idegen szavak, fogalmak magyarázata (Takács László) |
|
A Monográfia mellékletei |
